Játék vagy függőség?
Nem a szerencsén múlik – vallja Demetrovics Zsolt, addiktológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének professzora.
Október 10-e a Lelki egészség világnapja. Ezen a napon a mentális egészség védelmére és figyelmére figyelmeztettek világszerte. A Világnap kapcsán a Nógrád Vármegyei Hírportál interjút készített Demetrovics Zsolt addiktológussal, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének professzorával.
A szakember szerint a hazai és a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szerencsejáték-problémákkal küzdők csoportja speciális, nehezen elérhető és a segítségkérésre kevéssé hajlandó rétegét alkotják társadalmunknak, a többi között ezért is van különös fontossága annak, hogy az ELTE PPK Pszichológiai Intézete segélytelefon-szolgálatot működtet immár tíz éve a játékfüggőségben érintettek és hozzátartozóik számára a Pro Psychologia Alapítvánnyal együttműködésben, a Szerencsejáték Zrt. támogatásával. Demetrovics Zsolt hangsúlyozta: a szerencsejáték-függőség egy betegség ezért fontos, hogy ne akaratgyengeségként vagy morális problémaként tekintsük erre.
A függőségben szenvedők igen kis része ismeri csak fel, hogy problémája van a játékkal. A legjellemzőbb az, hogy csak akkor kérnek segítséget, - ha kérnek egyáltalán-, amikor szenvedélyüknek már súlyos következményei vannak, mint például a társas kapcsolatok teljes megromlása vagy a nagy fokú eladósodás. A professzor szerint a függőség kialakulásában szerepet játszanak olyan téves gondolkodási logikák, mint például az a hiedelem, hogy ha egymás után többször veszít valaki, akkor utána nagyobb valószínűséggel fog nyerni. Ilyen „veszteség hajszolása” is, azaz a kényszer, hogy a veszteség után újra és újra vissza akarja nyerni a játékos az elvesztett pénzt, miközben egyre nagyobb veszteségekbe fut bele. „Nehezíti a kezelésbe kerülést, hogy a játékosok sokáig úgy gondolják, hogy igazából nincs problémájuk a szerencsejátékokkal. Sokáig nagyon erős ez a tagadás” – fogalmazott a szakember. Demetrovics Zsolt szerint, mint minden függőség esetében itt gyakran elhangzik az, hogy „„nincs is semmi gond”, a „tudom kezelni” vagy a „mindjárt visszanyerem, amit elvesztettem, és utána abba is hagyom a játékot” szavak.
A professzor szerint a gond az, hogy sokan nem betegségként gondolnak a játékfüggőségre, maguk az érintettek sem, valamint a hozzátartozók sem, ezért nem is kérnek szakembertől segítséget. Arra a kérdésre, hogy mikortól lehet játékból függőség? A professzor így válaszolt:
„Ha a mindennapi életvitel sérül, ha valaki elkezd nagyobb összegekben fogadni, ha többet és nagyobb tételben játszik, mint amennyit eredetileg eltervezett, ha elkezdi titkolni az ismerősök, családtagok előtt a szerencsejátékot, ha az befolyásolja a munkája vagy a tanulmányai végzését, a párkapcsolatát, tehát ha a legapróbb mértékben is megzavarja a mindennapi életét, akkor arra nagyon oda kell figyelni”.
Demetrovics Zsolt szerint gyakori ilyenkor az, hogy az érintettek nem ismerik fel, hogy nem fognak tudni egyedül megbirkózni ezzel a helyzettel. A szakember a lapnak adott interjújában hozzátette: az ismerősök, barátok, rokonok szerepe is fontos, az egyik legerősebb indikátor ilyen helyzetben, sőt maga a családtag is kérhet segítséget. Kiemelte, hogy rossz stratégia azt gondolni, hogy „nekem ebben nincs tennivalóm”, mert a családtag maga is részese a problémának, neki is szakember segítségére van szüksége. Ha másért nem, akkor azért, hogy meg tudjon küzdeni a helyzettel.
A segélytelefon-szolgálatot azért hívták életre, hogy mind a függőségben szenvedők, mind a hozzátartozóik számára legyen lehetőség anonim módon tanácsot kérni ennek a betegségnek a leküzdéséhez. A hívások beérkezésekor nincs regisztráció, és nem kérnek el semmilyen személyes adatot.
A Segélyszolgálat hívásakor a telefonálóknak lehetőségük van egyrészt beszélni a problémájukról, másrészt tájékozódni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre, ha szakemberhez szeretnének fordulni. Képzett munkatársak segítenek a kapcsolatfelvételben, vagy szükség szerint támogató beszélgetést folytatnak a szerencsejáték-függő személlyel vagy a hozzátartozójukkal.
A Szerencsejáték Zrt. kiemelt céljának tekinti, hogy az önfeledt kikapcsolódás mellett a játék valóban játék maradjon.
forrás: Nógrád Vármegyei Hírportál